Penészmegelőzés
Az egészségtelen lakás talán legfőbb oka a nedvesedés, és következménye; a penészesedés. Napjainkra országos gonddá nőtte ki magát a riasztó méreteket öltő épületnedvesedés. Ez a veszély nem csak az öreg épületeket fenyegeti, hanem a rosszul szigetelt panellakások vékony, tömör, a hideget jól vezető falainak is problematikája. Oka lehet még a helytelen, vagy hiányos szigetelés, a falak lélegzését gátló műanyag festékek egyre gyakoribb alkalmazása, a fűtés-szellőzés nem kielégítő módja, és az épületek karbantartásának hiánya.
A lakások nedvesedhetnek:
Behatoló esővíztől
Felszálló nedvességtől
Páralecsapódástól stb.
Bármely probléma önmagában is kellemetlen foltokat képes varázsolni lakásunk falaira, és akkor még nem is szóltunk a velejáró dohos szagról. Ezek a jelenségek azon kívül, hogy lehetetlené teszik egy barátságos, harmonikus otthon kialakítását, még egészségünkre is nagy veszélyt jelent. (TBC, asztma, reumás fájások, stb.)
A nedvesség okai lakásonként más és más hibaforrásból adódhat, ezért a bajok elhárításának módja is egyedileg kezelendő.
Az alábbi részletekben rámutatunk néhány gyakori hibaforrásra. Ezeket nem árt olyan lakás tulajdonosoknak is áttanulmányozni, akik lakása ma még e problémától mentes, hiszen a baj megelőzése, a legjobb gyógyítás.
Nedvesség mérés:
Tapasztalati úton (empirikusan) szemrevételezés, tapintás, szaglás
Mérőműszerrel (higroszkóp, fanedvesség mérő)
Hibameghatározás
A sikeres felújítás előfeltétele a pontos hiba-meghatározás (diagnózis). Ha a nedves foltok néhány hónap múltán sem tűnnek el, akkor okukat ki kell deríteni, hogy a nedvesedést elhárítva elejét vegyük a komoly károsodásoknak. A csak időnként megjelenő foltok viszonylag veszélytelenebbek, az épület szerkezetét nem károsítják.
Sok nedvesedés oka meghatározható a foltok elhelyezkedése alapján is. Pl. ha szivárgó vízvezetékcső vagy esőcsatorna, esetleg szigeteletlen tető okozza. Rendszeresen keletkezik-e télen páralecsapódás az ablakokon? Raktak-e valamelyik külső falhoz földfeltöltést? Az ilyen jellegű kérdésekre az épület lakói, akik a helyi körülményekkel tisztában vannak, választ tudnak adni.
Ha a nedvesedés okait nem lehet első pillanatban felismerni, tanulmányozzuk az ábrákat és kérjük ki szakember véleményét.
Ajánlott irodalom:
Oxley-Gobert, Nedvesség az épületben, Műszaki kiadó, 1988
Védekezés a penészfoltok ellen
Szellőztessünk télen is!
 Minél jobb a ház szigetelése, minél vastagabbak nyílászárók, annál fontosabb a ház rendszeres szellőztetése, hiszen a szagoknak és a túlzott nedvességnek télen sincs helyük a lakásban. Ezen az energiatakarékosság sem változtat. Szellőztetés nélkül ugyanis nemcsak a mi közérzetünk lesz rosszabb, de a falak is elkezdenek penészedni.
Az első heves viták nem az 1973-74-es energiaválság idején alakultak ki a helyes szellőztetés körül, hanem már jóval korábban. Már 1912-ben így írt három szerző egy folyóirat hasábjain:
- „A hidegebb évszakokban is annyit szellőztessünk, amennyit lehet.
- Különösképpen fontos, hogy felkelés után, az ebédet követően és lefekvés előtt 5-10 percre nyissuk ki az ablakokat.
- Ha mosunk vagy főzünk egy helyiségben, szintén nyissuk ki az ablak felső szárnyát, hogy a keletkező gőz és pára ki tudjon menni a lakásból.
- Lehetőleg ne szárítsunk nedves ruhákat vagy ágyneműt a szobákban. Ha nincs más lehetőségünk, akkor legalább szellőztessünk ki a ruhák megszáradása után.”
Ki a nedvességgel!
 A lakásokban nemcsak a fürdés, főzés vagy a mosás során keletkezik pára, hanem már azáltal is, hogy ha egy ember egy szobában ül. Egy kétgyermekes család esetén például naponta akár 14 liter nedvesség is keletkezhet a szobákban. Ha pedig az ablakok és az ajtók jól szigeteltek, akkor ez a páramennyiség nem tud eltávozni a lakásból. Ilyenkor a bútorok, a párnák, a különböző szövetek és a falak szívják magukba azt. A lakás páratartalma megugrik, a külső homlokzat pedig gyöngyözni kezd. Rosszabb esetben a plafonon vagy a szobák sarkában megjelenik a penészfolt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
